Így esett meg, hogy Ratkay József és családja, a magát nagyra tartó Bihar megyei kisnemesi família is megtisztelte Szoboszló városának közönségét az Ipartestület bálján, 1898 telén. Ratkay József képviselőnek szándékozta jelöltetni magát abban az évben, befolyásos, támogató kapcsolatokat kereső szándékkal járta végig a megyét és minden olyan helyet, ahol ilyenre számíthatott. Így történt, hogy tiszteletét tette, mint Szoboszló legjelentősebb eseményén, ezen a bálon is. Számított rá, hogy Szoboszló támogatása hasznos lehet választókörzete községeinek értelmisége körében. Ha nincs ez a kortes körút, talán eszébe sem jutott volna Ratkay Józsefnek soha, hogy iparosok báljának vendége legyen. Nagy nyomatékkal tartotta magát nemes embernek, annál is inkább, mert egy kis hiba volt ekörül a nemesség körül. No, nem a kutyabőrrel, azzal minden rendben volt, a jókedvű erdélyi fejedelmek bő kézzel osztogatták egy időben a nemességet. A vagyon körül mutatkoztak ezek a hibák.

A Ratkay család soha nem volt valami jelentős nemesi família, csak olyan hétszilvafás. Még az a kevés föld is elolvadt idővel és a család visszasüllyedt a paraszti lét szintjére. Az segített rajtuk, hogy voltaképpen soha nem szakadtak el teljesen a paraszti életformától, de nem is ragadtak teljesen bele. Nem azonosultak visszasüllyedt helyzetükkel annyira, hogy ne keressék benne a kitörés lehetőségét, ugyanakkor nem tudtak megkapaszkodni a köznemes hagyományos társadalmi szerepkörében, nem találtak lehetőségeket a közigazgatásban, hadseregben. Ennek oka pedig az volt, hogy generációkon át mindig gazdálkodtak, tanulatlanok és faragatlanok maradtak ahhoz, hogy megőrizzék azt a helyet, amire a kutyabőr kötelez. Ez elég gyakori eset volt Nagyvárad közvetlen közelében, szigorú vallási diszkriminációjának hatókörében protestáns kisnemesi családoknál. Nem maradt más útjuk a felemelkedéshez, mint ami minden pénz nélküli ember számára adott volt. Reménytelenül sok munkával rakosgatták egymáshoz a filléreket, a kicsi, keservesen megszerzett föld parcelláit és úgy ügyeskedtek, ahogy tudtak. A kemény puritán életmód és a nagyratörő ambíciók kitermeltek a családban egy sikeres vállalkozói szellemet, megtanultak közlekedni a pénzszerzés lehetőségének csatornáin. Nem nézték, honnan jön a pénz, így Ratkay József apja földbérletből már szép vagyont teremtett. A fia erre a vagyonra tűzte ki a nemesi címer patináját és szerette elfelejteni, hogy vagyona, éppúgy, mint a környéken bármely gazdag zsidó családé, vállalkozásból ered.

görgess!            mi ez?           könyv >