Várad külön történet. Egyetlen magyar városnak a sorsa nem ilyen kivételes, különös, súlyos tragédiákat hordozó, mint az övé. Várad az én szememben szent város. Nem valami vallásos értelemben, sorsa által az. Sokszor és látványosan bukott el és állt talpra újra. Egyik súlyos, Erdélynek és a királyi Magyarországnak soha meg nem bocsátható bukása volt, amikor a török hódoltság végén, egy elkerülhető politikai könnyelműség miatt a törökök martaléka lett. Ekkor veszítette el azt a szerepét, hogy ennek az észak-bihari tájnak, amely olyan személyiségeket adott a magyar nyelvnek és művelődésnek, mint Pázmány Péter, Arany János és Ady Endre, szellemi központja tudjon maradni. Szellemileg elszigetelődött tőle és akkor nyerte el azt a kiváltságos helyzetét is egyúttal, hogy az el­ szigeteltségben önálló szellemi arca legyen. Nagyvárad töröktől való felszabadítása után az ellenreformáció tökéletes győzelmet aratott a városon. Nagyhírű református kollégiumát, amelyet ugyanaz a nevezetes tordai zsinat hívta életre, ami Marosvásárhelyét, Kolozsvárét, Debrecenét, szétkergette a török és soha többé nem állhatott fel, a XVIII. század közepéig még református temploma sem lehetett, a kálvinista hívek Biharpüspökibe jártak templomba.

Mesterségesen kiszakadt a tájegység szellemi vérkeringéséből és szerepét Debrecen vette át. Várad története nem olyan egyenes és töretlen, mint Debrecené, különös, egyéni utakat járt. Az én történetemnek jelentős állomása, léte családom históriáját meghatározóan befolyásolta, későbbi kibontakozására és felvirágzására még vissza kell térni. Helyzete a kelet-magyarországi puszták világában kivételes, elszigetelt és egyedülálló. De léte meghatározó, nagy jelentőség tájegység déli határán, a Partium szívében, Erdély és az Alföld között. Szoboszló és a hajdúvárosok, Debrecen szűkebb szellemi közössége, nagy jelentőségüket Bihar megyében éppen annak köszönhették, hogy a régió szellemi központja ide tevődött át, a Nagyváradig szinte teljesen homogén református községek értelmisége a Hajdúságból jött, személyes kapcsolataik rendszere behálózta az egész megyét. Bihar megyében, a nagyváradi káptalan területein, de azon túl is egy egész sor községnek Szoboszló adta az értelmiséget, eleven, személyes kapcsolat fűzte ezekhez a településekhez. Természetes hát, hogy Szoboszló minden jelentős eseményének sok hivatalos vendége érkezett Bihar megyéből.

görgess!            mi ez?           könyv >