-
Tabula rasa
Édes Fiam!
Szomorú hangú leveled nagyon lehangolt és elkeserített. Saját mulasztásomat is látom benne. A múltban is és most is. Én nem tudtam, sem akkor, sem később, hogy ez a szombathelyi tábor ilyen borzalmas emlék volt Neked. Nem beszéltél róla soha. A gyerekek borzalmasan értenek a rejtegetéshez, olyan dolgok titkolásához, ami fáj. Csak arra emlékeztem, hogy az az idióta edző, nem tudom, milyen „bá” meg sem írta, nem is értesített, csak felhozott Benneteket Pestre,, én meg nem voltam otthon és a szomszédasszonynál voltál. Ez akkor nagyon bántott. Szegénykém! A gyerekkori lényed fájdalma, ma is megrendít! És most is! Miért nem figyeltem jobban oda, hogy kössetek előre szerződést ezzel a gazember vendéglőssel! Nem elég, hogy kizsákmányol, még be is csap benneteket és Ti mentek a pénzetek után, ki vagytok szolgáltatva. Tudja az a szemét és visszaél vele!
Kisfiam! Nem akarlak én is panaszokkal elárasztani, de kezd az agyamra menni a nyár. Nemcsak a meleg, de vége van az önkormányzatnak és fölösleges vagyok itt, egy lakásban egész nap bezárva. Nincs kedvem elmenni és hová is mehetnék? Robi (Hardy) ma felhívott telefonon és kérdezte, hogy nem akarok-e menni vele Debrecenbe (illetve én Szoboszlóra)? Jövő hét végén, pénteken megy és jön is vissza aznap. Csak korahajnaltól késő éjszakáig nem akarom itt hagyni Danikát. Még sétálni sem tudnám vinni. És különben is, mit keresek én Szoboszlón? Temetőbe menni ősszel és télen jobb.
Egyébként a fúrás megkezdődött. A Mérleg utca (Szadesz központ) tiltakozott a Robiék koalícióterve ellen (tenni ellene persze nem tud), és felmondott az egyetlen általa fizetett ferencvárosi alkalmazottnak (a Bea kisebbik lányának). Én igyekszem nekik megadni minden erkölcsi támogatást, mert rendesek és kitartanak. Megbeszéltem Robival, hogy a cikkben, amit Neked is elküldtem, annyi változtatás lesz, hogy a végén felsorolom azokat a pártokat a kerületben, amelyek meghirdetik az összefogást (SZDSZ, MDF, KDNP, FIDESZ), hogy mindenki tudja, ne legyen találgatás és kész helyzet elé álljon a Mérleg utca (Tölgyessyvel úgyis megbeszélték). Szóval szeptemberben tabula rasa-t csinálok.
Képzeld el, Pál Tibor (MSZP) Jóskához fordult, hogy el tudná képzelni velünk a kerületben a koalíciót, de természetesen az én személyem nélkül. Nem tudom, mit képzel ez! Azt hiszi, hogy a politikában csak a hatalom képes hatalmat szülni. Ezek semmit nem tanultak, csak a modoruk lett szalonképesebb, úri fiús. Bár a Törpének még az sem! A gyomrom fordul fel tőlük. Persze Jóska a szemébe nevetett. Aztán kérdezgette, hogy vannak-e koalíciós terveink. Jóska kétértelmű volt, mint egy szfinksz. Úgy hallottam egyébként, hogy más kerületekben is keresik a kapcsolatot az MDF-KDNP-vonallal. Mit szólsz? Ez az én szememben csak azt a tényt erősíti, hogy a mi koalíciónk az, amelyik ki tudja őket védeni. Ja, igen, és Jóska előtt megcsillogtatta az alpolgármesteri posztot is! Ezt a jágói magatartást próbáld kihüvelyezni! A veszélyes embereket eltenni, a többit megvásárolni! Persze én tudom, ez a politika módszere mindig és mindenütt, de mégis tud disztingválni, tudja, hogy hol befogadóképes és többit nem sérti meg a megvásárolhatóság feltételezésével. Egyszóval van kultúrája. Hát ennek az még nincs! Hány ciklust kell megélni a bunkó prolinak, hogy egyszer rájöjjön az elegancia ízére? Szerintem, reménytelen!
Hát elcsevegtem Veled ezúttal. Körülbelül ezek a hírek. Nagyon hiányzol! Szeretnélek már látni és végtelenül hosszú még ez a közel másfél hónap. Tudod, Hardy Robi Tihanyban van egész nyáron családostul, de sokszor fel kell jönnie Pestre. Lehet, hogy egyszer tényleg lemegyek vele, levisz Füredig és így legalább egy út költségét, idejét megspórolom. Majd meglátjuk. Az az igazság, hogy nagyon nehézkes vagyok.
Nanó telefonált tegnap és csókol. Apropó telefon! Rossz az üzenetrögzítő, illetve nem rossz biztos, csak elállítódott. Nem jelentkezik be benne az én szövegem, helyette kicseng, majd a sípjel megszakítja a vonalat. Majd ha hazajössz, megcsinálod.
Drágám! Hívjál fel ha tudsz, úgy, mint a múltkor és én visszahívlak. Sietek befejezni, hogy fel tudjam adni, mert most megyek megnézni azt a lakást, amit egy szegény néninek utalt ki az Önkormányzat, a Molnár Miklós kérésére. Én intéztem el neki. Boross Gézánéval az ügyben kapcsolatba léptem, mert Miklós bácsiék elutaztak és ő pátyolgatja ezt a nénit. Nagyon mézes-mázas velem, és téged nagyon dicsért. Na, mit szólsz? Most már tényleg búcsúzom. Isten áldjon, vigyázz magadra, lélekben veled vagyok, nehéz, kedvet, örömöt pusztító munkádban.
Csókollak.
1994 nyara
görgess! mi ez? könyv >
Hozzászólások