A szoba másnap

Az asztalon talált vallomás utolsó bekezdése

Odabent

Ahhoz, hogy beléphessek a konyhától távolabbra eső hálószobába, át kellett vágnom az előszobán, amelyből egy másik ajtó a nappaliba, a tévés szobába nyílt, ami nyitva állt.

Zárt ajtó

17.30-kor értem az ajtajához, a lakáshoz, ahol felnőttem. Az ajtó zárva, kulcs belülről a zárban, hallom, hogy a mobilja bent csörög.

Lázár visszatér

Aztán valami olyasmi történik, amire senki sem számított. A helyiséget elfoglalja egy csapat férfi, egyenruhások. Fel kell ülnie, nem alhat ott tovább.

Él

- Fázom, hozna egy takarót? Betakartam.

A kórház

Értéket ne vigyünk

A Certina, amit anyu valamikor 1988-ban vett a Corvinban, az egyébként férfi karóra most az én kezemen van.

Másnap

Visszatértem a lakásba locsolni.

A vadon

Anyámnak nem virágai vannak, hanem dzsungele. Több tucat eltérő méretű, életterű növény burjánzik szabadon a lakásban.

Világuralom

A növények az évek során méterekre kinyújtva mohó kezüket letapogatták, szorongatták egymást, körbefontak mindent, ami az útjukba került, magot hullatva riválisaik földjébe.

A vallomás

Egy megtépázott olvasólámpa, egy őskövület számítógép monitorja letakarva, néhány hivatalos levél volt csak rajta. De a szék kihúzva, és ott fekszik az írás, amibe előző nap beleolvastam. Most is elkezdtem lapozgatni.

Ahogy anyu lát engem

Elvesztegetett évek

Ez az ismert poszter is törzstag nálunk, hogy kik a szereplői, mindenki fantáziájára bízom.

Kézimunka

Gyűlöltem kézimunkázni. Megfogadtam, ha a saját magam életét élem egyszer, soha többé kézimunkát nem veszek a kezembe. Ma sem tudok meglenni nélküle. Igaza volt nagymamának, valóban a névjegyem, mindent elmond a teremtő folyamatról, ahogy úrrá leszek a formán.

Visszatérés

Nagyszerű nap. Anyu visszafiatalodott, tudata teljes birtokában, tiszta tekintettel fogad, nevetve vagyunk együtt. Nem történik semmi különös, ettől olyan jó.

A csillagok

Előérzete a percnek, amelyben majd egyszer összecsapnak a lélek lüktetéséi és az éter hullámai, kioltják egymást, és mint egy véglegesen exponált kép, megállnak bennem örökre a csillagok.

Egy másik ajtó

Amely elzárt őt egy másik világba, ahonnan akkor sem jönne vissza, ha megtehetné.

Szépek ezek a fák

Valaki énhelyettem ittmaradt.
Küszöbére csempésztem sorsomat.
Ha tudna rólam, hogy gondolna rám?
Nem merek benézni az ablakán.

-

Erkel utca 7.

A Google Utcakép itt örökítette meg anyut 2012 májusában, a Nagycsarnokból hazafelé.