A sors

"Akinek minden ember kell, az magányosságra ítéltetett. Irén tudatának fenekén végzetként vergődött ez a gondolat, fekete madara ott keringett örökké a feje fölött."

Irén a színésznő

"Született, ösztönös színésznő volt, a szó minőségi értelmében. Ezerarcú átváltozásai, elbűvölő, kacagtató és megrendítő mimikái mind azt szolgálták, hogy az emberek nevessenek vagy megrendüljenek magukon."

Nevess velem!

"A szeme még akkor is nevetett, ha komoly volt. Huncut volt az arca, mint egy kis manónak és minden mozdulatában vibrált az életöröm."

Irén a varázsló

"Lelke titkait önmaga alaptermészeteként élte meg, rábízta magát minden cselekedetében. Ő tényleg varázsló volt."

Irén meghallgat

"Egész életében mindenkivel szót értett, azonnal rátalált a vele szemben álló ember hullámhosszára."

Hát, igen

A hatvanas évek szexuális forradalma ezen a honlapon anyáink pózaiban érhető tetten.

Irénnel lenni jó

"Az a különös képessége csak Irénnek volt, hogy nem magát adta, hanem az emberek általa maguktól kaptak valamit, és ha csak agy percre is, de derűsen és jó szívvel nézhették magukat."

A napimádó

"Kreol bőre volt és sötétbarna haja, hatalmas, fényes zöld szemét nagy fekete pillák keretezték."

Otthon, Irénéknél

"A társaságukban mindenki jól érezte magát, a szülők összhangja átragadt az emberekre. El voltak foglalva egymással, békén hagyták a világot, talán ezért volt mindig tele a házuk vendéggel."

Irénnel biztonságban

"Ő volt a legragaszkodóbb barátnő, gyermekeiről kínos figyelemmel gondoskodott, agyon babusgatta őket, szüleit erőn felül kiszolgálta."

Öröklét

"Életének ideje az öröklét volt, vagyis az ifjúság. Amikor ő elment, számomra akkor vált bizonyossá, hogy vége a fiatalságunknak."

Itt kezdődött a barátság

"Kecsesen mozgott, mint egy kis tündér és folyton nevetett."

A tiétek vagyok

A Gondviselés kifürkészhetetlen akaratából küldetése volt a szenvedély, amely az emberi élet korlátait nem nézve, az öröklét tudatával szórta szét magát a lelkekben.

A fiúk

Irénnek két fia született, Attila és Csaba.

Otthon, Iréknél 2.

Átöltöztek.

25 éven át leveleztek Pálmával

"Ötvenkét levelem van tőle. Én a magaméból alig harmincat tudtam visszaszerezni. A4-es méretben 5, 10, 16 oldalas levelek, huszonnyolc év termése. Nagyon becses örökség. Minden, ami kettőnkből maradt."

A barátnők

"Barátságunk rendhagyó volt, eltért a másokétól. Ez gyermekkorban még nem volt szembetűnő és mi sem tudtunk róla nagyon sokáig. Csak közös életünk utolsó pár évében vált tudatossá közöttünk, akkor jöttünk rá, hogy kivételes, nagy adományt tartunk a kezünkben a gyermekkor óta."

Távol és közel

"Sorsunk titokzatos alakulása mindig úgy hozta, hogy a négy gimnáziumi évet leszámítva sohasem voltunk arra ítélve, hogy minden nap egymás közelében legyünk."

Balról a második Pálma, jobbról az első Irén

"Ő volt képes csak egyedül a csodára, megfoghatatlan szellemek öltöttek alakot általa. Szóval ki nem fejezhető titkaim légnemű anyagát magába szívta és sűrűn, képlékenyen, megformálhatóan adta a kezembe."

Irén 1992-ben ment el, 47 évesen

"A szemét már örökre megvonta szememtől, mindent elvégzett magában és nem jönne vissza, ha tehetné sem, soha többé."